A szavak ablakok

Szavaid ostorként csattannak lelkemben,
kettőnk közé éket ver ítéleted.
Mielőtt végleg eltávolodnánk, mondd,
amit hallok azt szó szerint értsem-e?

Mielőtt pajzsot rántanék magam elé,
s megszólalna fájdalmam vagy félelmem,
mielőtt szávaimmal falat építenék, mondd,
amit hallok azt szó szerint értsem-e?

szavak ablakok vagy falak.
Elítélnek vagy felszabadítanak.
Célom: úgy szólni és úgy figyelni,
ami mindenkinek a szeretetet jelenti.

Tudod, van, amit el kell mondanom,
mert az igen fontos nekem.
Ha szavaim nem tükrözik szándékaim,
szabadnak maradnom segítesz-e?
Ha úgy tűnik, mintha szidnálak,
ha úgy éreznéd, nem szeretlek,
kérlek, ne a szávaimra figyelj,
hanem a mögöttük megbújó érzésre!


                      

                                                                                           /Ruth Bebermeyer/