Ilona névnapja

A Helena névből származik. A görög Helené jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk.
Az egyik a héliosz ’nap’ szóhoz kapcsolódik, a másik a szelené ’hold’ szó származéka.
Hogy az utóbbi jelentés is szerepet játszhatott a névadásban, mi sem bizonyítja jobban,
mint hogy a női szépséget az ókorban a Holdnak tulajdonították. A görög szó legpontosabb
magyar megfelelője a Fénylő, Fényeske lehet. A magyar nyelvbe latin, esetleg szláv közvetítéssel
került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki mai hangalakja:
Helena > Elena > Ilana > Ilona; Jelena > Jelona > Ilona.

Az Árpád-korban ismert és kedvelt női név, a XII. század elejétől folyamatosan előfordul írásban.
Népszerűségéhez hozzájárulhatott a középkori Trója-regény Helénájának és az Árgirus-mese
Tündér Szép Ilonájának alakja. Védőszentjei Szent Heléna császárné (330) Nagy Konstantin
római császár édesanyja, aki templomokat emelt a Szentföldön, és kiásatta Jézus Krisztus
keresztjét. A keleti egyház Szent Ilonája az Igor-énekből ismert orosz nagyfejedelem édesanyja,
aki uralkodása idején sokat tett a kereszténység elterjedéséért. A képzőművészetben császárnői
öltözetben koronával, Krisztus keresztjével és szenvedéseinek eszközeivel ábrázolják. Ünnepnapja: augusztus 18.

Magyarországi Boldog Ilona (?1220–1270) a XIII. század jelentős személyisége, a Veszprémben
letelepedett apácák első magyar származású tagja. Képzőművészeti ábrázolásain fehér szerzetesi
ruhában fekete köpenyben és fátyolban látható, liliommal és stigmákkal. Rajtuk kívül az Ilona és
a Heléna névnek több védőszentjét is ismerjük.